2012. június 22., péntek

Küllős Imola: Közkézen, közszájon, köztudatban

Megjelent Küllős Imola válogatott tanulmányait tartalmazó 
Közkézen, közszájon, köztudatban című kötete az 
Akadémiai Kiadónál!

Kiadás éve: 2012
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Terjedelem: 496 oldal
Formátum: B5
Kötés: keménytábla
ISBN: 978 963 05 9204 8


"A szövegfolklorista Küllős Imola a szájhagyományozó népköltészet és a populáris kultúra bonyolult összefüggéseivel és egymásra hatásával foglalkozik. Tanulmányaiban a kéziratos és nyomtatott forrásokból feltárt 18-19. századi népszerű közköltészet egy-egy jellegzetes műfaját, a népdalok és balladák szövegének történeti változásait, jelentését, funkcióját és stílusát elemzi. Örökzöld folklorisztikai problémák és a magyar folklorisztikában eddig nem vizsgált témák, hagyományos és újszerű szempontok, szövegelemzési módszerek, valamint színes és változatos példaanyag teszi gondolkodásra késztető, érdekes és információgazdag olvasmánnyá írásait. A kötetet mindazoknak ajánljuk, akiket a néprajztudomány közvetett forrásai, a mentalitástörténet, a szájhagyományozó folklór és a régi magyar költészet kérdései érdekelnek."

A kötetbe az alábbi linken lehet beleolvasni: PDF

Forrás: http://akkrt.hu/1351/tudomany/neprajz_samanisztika/kozkezen_kozszajon_koztudatban


2012. június 17., vasárnap

Honnan és hová? – Történeti Szociológia Tanszék konferenciája


Az ELTE Társadalomtudományi Kar Történeti Szociológia Tanszék 2012. június 19-én konferenciát szervez abból az alkalomból, hogy idén 20 éve tanítja a Tanszék Magyarország társadalomtörténetét.  

Minden érdeklődőt szeretettel várnak!



Program |
10:00 Köszöntőt mond Tausz Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Kar dékánja
Az ülést vezeti Kovács I. Gábor tanszékvezető docens 
10:05 – 10:20 Huszár Tibor bevezető gondolatai (professor emeritus, az MTA rendes tagja)
10:20 – 10:45 Kövér György (egyetemi tanár): Volt egyszer egy társadalomtörténet
10:45 – 11:10 Gyáni Gábor (egyetemi tanár, az MTA lev. tagja): A társadalomtörténet változatlan időszerűsége
11:10 – 11:35 Horváth Gergely Krisztián (egyetemi docens): A Történeti Szociológia Tanszék a magyar egyetemi mezőben 

11:35 Szünet
12:00 – 12:25 Bíró Judit (egyetemi docens): Bűn-történetek az államszocializmusban
12:25 – 12:40 Kiss Zsuzsanna (PhD): Emlékek, reflexiók a Társadalom- és mentalitástörténeti szakirányról
12:40 – 13:05 Valuch Tibor (egyetemi tanár): Jelenkor – társadalom – történet – szociológia

Időpont | 2012. június 19. 10:00
Helyszín | ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömb (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. 0.79-es terem)
Forrás http://tatk.elte.hu/aktualis-hirek/konferenciak/2241-honnan-es-hova-toerteneti-szociologia-tanszek-konferenciaja

2012. június 13., szerda

Az interjús források újrafelhasználása–kutatásetikai kérdések


Időpont: 2012. június 26, 14.00 óra  
Helyszín: MTA TK SZI Könyvtárszoba, 1014 Úri utca 49, 1. emelet
Felkért előadók: Dávid Bea, Neményi Mária és Takács Judit  
Felkért hozzászólók: Molnár Adrienne és Kozák Gyula
"Műhelybeszélgetésünkön azt a kérdést járjuk körül, hogy melyek azok a kutatási témák vagy kutatott társadalmi csoportok, amelyeknél az interjúk újrafelhasználásának etikai korlátai lehetnek. Felkért előadóink egy-egy konkrét interjús helyzet, személy, téma stb. kapcsán világítják meg álláspontjukat."

A szervezők szeretettel várnak Mindenkit! 


2012. június 3., vasárnap

Identitás és kultúra a török hódoltság korában. Ács Pál–Székely Júlia (szerk.)

                                 Kiadás éve: 2012
                                 Kiadó: Balassi Kiadó
                                 Terjedelem:   568 oldal
                                 Kötés: papírtábla
                                 Fomátum: B/5
                                 ISBN 978-963-506-871-5

"A kötet a magyarországi török hódoltság korának sok szempontú, több kérdéskört érintő interdiszciplináris kézikönyve – de nem szorítkozik csupán a hódoltság kultúrájának bemutatására. A könyv fejezeteit alkotó szövegcsoportok török korbeli identitásproblémákat tárgyalnak. A gyűjtemény a kulturális, nemzeti és vallási identitás problematikáját a történettudomány, a művészettörténet, az irodalomtudomány, a vallástörténet és a folklór szemszögéből vizsgálja. Ebben a történelmi korszakban – mind keresztény, mind török oldalon – identitások tömkelege létezett egymás mellett, amelyek mind hatottak egymásra. E kötetben a legtöbb szó a hódoltság kori ember többszörös identitásáról esik." 

A kötet tartalma: 

Fodor Pál: Az oszmán-török identitás változásai (14-17. század) 
Sudár Balázs: Az oszmánok és Magyarország mentális meghódítása

Kovács Zsuzsa: A budai mufti könyvtára a bolognai Marsili-gyűjteményben 
Erdélyi Gabriella: Túlélési stratégiák a török idején
Sz. Simon Éva: Sorsfordító kényszerpályák. Menekülők és behódolók az oszmán-magyar határvidéken
Kovács József László: Váradi György omniariuma. Egy hódoltsági jegyző változatos életútja
Kármán Gábor: Harsányi Nagy Jakab változó törökképe
Jakó Klára: Havasfölde és Moldova szerepe Erdély portai kapcsolataiban
Szabó Péter Károly: Erdély "jogi" érvei a hódoltsági határok megörzésére
Csepregi Zoltán: A Debrecen-Egervölgyi Hitvallás (1562) új kiadásának tanulságai
Molnár Antal: Velence és a hódoltsági missziók. Marnavics Tomkó János ismeretlen javaslata a balkáni és a hódoltsági katolikus egyház újjászervezésére (1624)
Mikó Árpád: A késő középkori székesegyházak liturgikus felszerelésének sorsa a kora újkori Magyarországon
Kiss Erika: A hódoltság ötvössége a 17. században
Gerelyes Ibolya: A törökös-balkáni ékszertípusok elterjedése a hódoltságban
Pásztor Emese: Cafrang, csótár, jancsika. A magyar nyelvű források szerepe a hódoltság kori török iparművészet történetének kutatásában
Gulyás Borbála: A török elleni harc megjelenítése a Habsburgok udvari ünnepségein a 16. században
Ács Pál: Sárkányölő a csodakabinetben. Kuriozitás és hőskultusz Eszterházy Pál Egy csudálatos ének című versében
Szilágyi Emőke Rita: Teucri sive Turci. Egy ideologikus elnevezés története a 15. századi latin nyelvű művekben
Lovas Borbála: Erkölcs és identitás. Pogányság és kiválasztottság Enyedi György prédikációiban
Drosztmér Ágnes: Szilágyi Mihály fogsága és a hercegnő szerelme. Egy magyar és egy oszmán-török széphistória párhuzamai
Csorba Dávid: Orális török néphagyomány egy magyar krónikában
Csörsz Rumen István: A törökök sípjától a magyar töröksípig
Küllős Imola: Törökök a magyar népballadákban
Voigt Vilmos: Sok évszázados ellenségünk rokon dallamai ( és néhány más dolog). Van-e nyoma az oszmán-török folklórnak a magyarban?
J. Újváry Zsuzsanna: Nemzeti identitás és a törökkel megtartandó béke kérdése a 17. század első felében. Esterházy Miklós 1641. évi Opiniója
Martí Tibor: Az Esterházyak vitézi ethosza a 17. században
Illik Péter: Hódoltatás és summaemelés a Vas megyei török hódoltsági peremvidéken a 17. század első felében
Méhes Péter: Egy végvár mindennapjai. Élet a kiskomáromi várban Túrós Miklós vicekapitány (1642-1658) leveleinek tükrében
Varga Szabolcs: A bosnyák hőseposzok hódoltságképe
Bene Sándor: Illíria, vagy amit akartok. A karlócai békét követő viták az egykori hódoltság déli határvidékének politikai berendezkedéséről
Siptár Dániel: A szerzetesség első megtelepedési hulláma a török kiűzése után
Deák Antal András: Két ismeretlen napló a török hódoltság végéről
Tóth Gergely: Bél Mátyás a török hódoltságról és a török utáni Magyarországról
Tóth Zsombor: Extra Hungariam non est? Komáromi János törökországi experientiája
R. Várkonyi Ágnes: Magyar udvar Nikomédiában. Udvari kultúra és identitás az emigrációban

2012. június 1., péntek

Görög Veronika: A három út

"Görög Veronika 1980-ban találkozott először az akkor harminckét esztendős Berki Jánossal, akit a Nógrád megyei Varsányban és környékén híres mesemondóként emlegettek. A következő esztendőkben számos „mesehétvégén” gyűltek össze széles családi körben az érdeklődők, s ilyen alkalmakkor jegyezte le Berki cigányul és magyarul elmondott fantáziadús történeteit a kutató. A kötet a mesék mellett Berki élettörténetét is tartalmazza saját előadásában, amelyből családja, környezete, a nehéz körülmények között élő cigányság sorsa is hitelesen kirajzolódik. Görög Veronika tanulmánya a cigány mesék magyar és európai összefüggéseit elemzi. Berki János már nem érhette meg e könyv megjelenését."

Kiadás éve: 2012
Terjedelem: 230 oldal
Kötés: papírtábla
Formátum: A/5
ISBN 978-963-506-878-4
Forrás: